6.2.4 UFO-hit [5,3]
Egy érdekes áltudomány az UFO-kkal kapcsolatos elméletek halmaza,
melynek a vallást érintõ vonatkozásai is vannak. Különösen ebbõl a
szempontból tárgyaljuk ezt a témát, de az érthetõség kedvéért a
tudományt érintõ szempontokra is röviden ki kell térnünk.
A félreértések elkerülése végett világossá szeretnénk tenni, hogy nem
a
fantasztikus könyvekrõl és filmekrõl
(sci-fi)
beszélünk itt. A sci-fi
esetében a szerzõk nem leplezik, hogy irodalmi alkotást hoztak létre,
melyet nem tartanak valóságosnak. Ezek a fantasztikus történetek
lehetnek szórakoztatóak, ritkán akár tanulságosak is, de mindig
világosan kiderül: modern mesérõl van szó. Ezzel szemben az UFO-kkal
foglalkozó anyagok azt állítják, hogy a valóságról szólnak. Így
viszont már nem foghatók fel irodalmi alkotásként, hanem azzal a
céllal íródnak, hogy befogadójuk valódinak vélje a leírt eseményeket.
Szintén meg kell említeni röviden, hogy az UFO-észlelések többségérõl
bebizonyosodik, hogy a szemtanúk
optikai csalódásnak
estek áldozatul,
nem ismerték fel a fátyolfelhõk mögött levõ teliholdat,
videokamerájukkal egy fényes bolygót próbáltak filmezni, és az
autofókusz rendszer hibája miatt egy titokzatos alakú foltot
rögzítettek, meteorológiai léggömböt véltek UFO-nak, melyet alulról a
városi fények világítottak meg, stb. Maguk az ``UFO-szakértõk'' is
elismerik, hogy az ismeretlen repülõ, fénylõ objektumok az esetek
többségében csak az észlelõ tudatlansága miatt érthetetlenek. A
napilapokban néha feltûnõ UFO-szenzációk többnyire ebbõl a
kategóriából valók. Ezekkel itt nem kívánunk foglalkozni, hanem
figyelmünket azokra az esetekre fordítjuk, amikor a szemtanúk egészen
egyértelmû, közeli találkozásról, beszélgetésrõl számolnak be.
A témában született könyvek, folyóiratok és filmek száma
felbecsülhetetlen. Ebbõl a tág körbõl a követhetõség kedvéért fõként
egyetlen mûbõl közlünk idézeteket, méghozzá
Timothy Good:
Idegen bázis
c. könyvébõl. Ez a könyv viszonylag mérsékelt abból a szempontból,
hogy sok év ``termésébõl'' a leghitelesebbnek tûnõket próbálja meg
összeválogatni és az UFO-irodalom átlagánál nagyobb kritikával kezeli
forrásait. Mindazonáltal ez sem mentes a gondolatkör alapvetõ
hibáitól.
Mit is állítanak az UFO-hívõk? Rengeteg dolgot, melyek sokszor
ellentmondásosak, de néhány közös vonás azért megállapítható:
- A Föld nem az egyetlen hely, ahol értelmes lények élnek.
- A Földet más bolygók értelmes lényei már elérték.
- Ezen idegen lények ûrhajóit néha ``azonosítatlan repülõ
tárgyként'' vesszük észre. (Innen ered az
``UFO''
név: angolul ez
``Unidentified Flying Object''-et jelent.)
- Az
idegenek
egyes személyekkel már felvették a kapcsolatot.
Fontos megjegyezni, hogy a természettudományok ezen állítások
mindegyikét elvileg lehetségesnek tartják, de egyikrõl sem tartják
azt, hogy bekövetkezett volna, mert a felhozott ``bizonyítékok'' nem
elégségesek. Tudományos szempontból nem tûnik lehetetlennek, hogy más
bolygókon is kialakuljon értelmes élet, hisz bár Naprendszerünkben a
Földön kívül még a legprimitívebb életformákat sem lehetett
feltalálni, csak a mi Galaxisunkban mintegy százmilliárd csillag van
és ezek közül milliószámra kell olyan bolygónak elõfordulnia, mint
amilyen a Föld, legalábbis a fõ fizikai és kémiai paraméterek
szempontjából. Ilyet azonban a csillagok nagy távolsága miatt nem
figyeltünk még meg, azaz egy olyan bolygót sem ismerünk konkrétan,
mely nagyjából Föld méretû lenne és egy másik, a Naphoz hasonló
csillag körül keringene.
Tudományos szempontból nem kizárt a csillagok közti távolság legyõzése
sem. Bár a mai technika ezt nem teszi lehetõvé, elvileg reálisnak
tûnnek azok az elõzetes tervek, melyek a fény sebességének tizedrésze
és fele közötti sebességgel mozgó ûrhajókról szólnak. Ilyenekkel a
legközelebbi csillagok 10-100 év alatt elérhetõk lennének. Semmilyen
elvet nem ismerünk, mely tiltaná a sebesség fénysebesség közelébe való
felnövelését sem, de az emberi élettartam meghosszabbítása (pl. az
emberi test funkcióinak ideiglenes felfüggesztése révén) elõtt sincs
alapvetõ akadály, még ha az ezekrõl szóló konkrét tervek néha
irreálisak is.
Valójában azonban nincs meggyõzõ érv, ami arra utalna, hogy idegen
lények látogatása és a kapcsolatfelvétel már meg is történt volna. Az
UFO-hívõk ugyan számtalan ``hiteles'' megfigyelést és találkozást
számon tartanak, ezekkel azonban sok gond van. Könyvünk kereteit
meghaladná egyes esetek részletes elemzése, ezért csak néhány
általános jelenségre hívnánk fel a figyelmet, mely az UFO-kkal
kapcsolatos elméletek és hiedelmek áltudományos voltát támasztják alá.
(Érdemes fellapozni az áltudományokról általában írtakat a
6.1. fejezeteben, a
. oldalon.)
- Különbözõ szemtanúk által észlelt ``ûrhajók'' alakja nagyon
eltérõ egymástól.
A ``klasszikus'' csészealj alak különféle változataitól kezdve a
szivar vagy hengeres alakig sokféle alak elõfordul, és egymástól
független UFO-események megfigyelõi gyakorlatilag sohasem látnak
minden jellemzõben egyforma UFO-kat. Ahány észlelõ, gyakorlatilag
annyi alak, méret, szín, ablakelrendezés, stb. bukkan fel, és ez nem
csak a távoli észlelésekre, hanem azokra az esetekre is igaz, amikor a
beszámoló arról szólt, hogy valaki teljesen öntudatánál egész közel
mehetett egy UFO-hoz, meg is érintette, bele is szállt, sõt, akár
utazott is vele. A változatosság nem lehetne ilyen mértékû, ha valódi,
objektíven létezõ idegen értelmes lények figyelnék meg a Földet, hanem
a Föld különbözõ helyein teljesen azonos alakoknak kellene
felbukkannia, nemcsak néhány motívum ismétlõdne. Nyilván lenne néhány
fajtája az ûrhajóknak, de az a kaotikus formagazdagság, ami az
észlelésekben felbukkan, inkább az észlelések alapvetõen szubjektív
voltát erõsíti.
- A különbözõ szemtanúk által észlelt idegen lények szinte mindig
eltérnek egymástól.
120 és 240 cm között bármilyen magasság; gyenge vagy erõs testalkat;
emberi, kissé idegenszerû vagy teljesen idegen kinézet; a
telepátia
különbözõ mértékû felhasználása; a földi légkör belélegzése és
számtalan szempont szerint az ``idegen lények'' ugyanolyan mértékû
változatosságot mutatnak, mint az elõzõ pontban szereplõ ûrhajóik. Itt
is erõsen megkérdõjelezhetõ az objektivitás. Valójában az eddig
említett kétféle változatosság csak úgy lenne magyarázható, ha több
tucatnyi faj több tucatnyi féle ûrhajón röpködne a Föld környékén, és
mindegyikük csak egy emberrel vagy embercsoporttal venné fel a
kapcsolatot, azután eltûnne, vagy óvakodna a további
kapcsolatfelvételtõl. Ez egyrészt nagyon ésszerûtlenül hangzik,
másrészt sok ``idegen lény'' közöl olyan jellegû információt, mely
ennek ellentmond. Vagy ezek a közlések, vagy az észlelések tömegei
hiteltelenek.
- Az ``idegen lények'' közlései nem állták ki az idõk próbáját.
Számos hitelesnek tartott észlelés esetén az UFO vezetõi olyan
dolgokat közölnek az emberekkel, melyeket sem õk, sem az emberiség nem
tudhat az adott pillanatban. Ezek túlnyomó többsége utólag hamisnak
bizonyult. Ahogy azt az áltudományok általános ismérveinél leírtuk,
nem sokat bizonyít az, hogy már bekövetkezett eseményekre ad
magyarázatot egy észlelés késõbbi leírása. Azaz nem kell bizonyító
erejûnek tekintenünk mondjuk ha egy 1995-ös kiadású könyv arról ír,
hogy egy 1950-es ``találkozón'' idegen lények elõre megmondták volna a
Kennedy-gyilkosságot. hisz ez igen könnyen lehet hamisítás eredménye.
Hiteles az lenne, ha elõre közölnének olyan információt, mely csak
leírása és széles körû publikálása után bizonyul igaznak. Ezen a
mérlegen azonban könnyûnek találtatnak az állítólagos idegen
lényektõl eredõ információk.
Például az 50-es évek egyik leghíresebb UFO észleléssorozatának fõ
alakja,
George Adamski,
hosszas leírásokat közölt találkozóiról,
telepatikus beszélgetéseirõl és az UFO-k fedélzetén történõ
repüléseirõl. Ebben leírja pl., hogy a Hold felszínén növények és kis
termetû állatok is találhatók. Ez nem nyert igazolást a Hold késõbbi
részletes vizsgálata során. A Vénusz és a Mars leírása pedig teljesen
hibásnak bizonyult. Szerinte pl. a Vénusz felszínén kilenc óceán és
számtalan tó van, a levegõ belélegezhetõ, emberszerû lények laknak
rajta. A késõbbi földi ûrszondák viszont 500 fokos felszíni
hõmérsékletet, 90 atmoszférás nyomást, rendszeres savas esõket
jelentettek. Bár az ûrutazás leírásában néhány elem késõbb is igaznak
bizonyult, ezek közt egy sem volt olyan, ami józan ésszel nem lett
volna elõre látható, viszont a hamis észlelések (melyekbõl itt csak
kettõt említettünk) az egész beszámolósorozat hitelességét
megkérdõjelezik.
Hasonló eset sokszor elõfordult: sok régebbi találkozás után pl. 2000-ben bekövetkezõ
``világvége''
vagy nagy katasztrófasorozat
elõrejelzésrõl számoltak be az észlelõk, ami szintén nem bizonyult
igaznak.
- A sok ``hiteles'' találkozó, beszélgetés, információcsere
ellenére sincs közelítõ magyarázat sem az idegenek alapvetõ indítékaira.
Egyes találkozások szerint csak megfigyelnek bennünket, mások szerint
szükségük van bizonyos földi anyagokra, a harmadik szerint meg akarnak
bennünket menteni a környezetszennyezéstõl, atomháborútól (mindig az
épp divatos fõ veszélyforrástól). Egyes források szerint az idegenek
is a Földrõl származnak, csak elhagyták a bolygót, mások szerint
máshonnét valók, de õk hozták létre itt az életet, ismét mások minden
korábbi kapcsolatot tagadnak. A konkrét beszámolók az idegenek saját
maguk által megjelölt céljairól, származásukról sokszor kizárják
egymást, mégis mindegyik fajtából vannak számon tartva ``garantáltan
hiteles'' információk.
Az általános elveken túl álljon itt még egy konkrét eset is, melyre
talán sokan emlékeznek az olvasók közül, mert Magyarországon történt,
és nagy nyilvánosságot kapott: a
``gabonakörök''
esete.
A 90-es évek közepén szerte a világban, így hazánkban is több
gabonaföldön a növények néhány méter sugarú körben körkörösen
ledõltek, és ezt sokan az UFO-k mûvének tartották. Egyesek mindenféle
misztikus sugárzást vagy megváltozott összetételt véltek mérni a
gabonakörök környékén, de hogy mifélét, arra sosem adtak kielégítõ
magyarázatot. Ilyen mondatok repkedtek a médiában: ``X.Y. UFO-szakértõ mérései szerint a gabonakörök környékén a búzának
magasabb az elemtartalma.''. Ez persze értelmetlen halandzsa, mert
minden anyag kémiai elemekbõl áll. Magyarországi ``UFO-szakértõk''
egyenesen azt állították, hogy a körök méretével az idegenek üzennek,
méghozzá a téridõ szerkezetével kapcsolatos alapvetõ információkat
adnak át. Állították, hogy minden gabonakör jelentését ismerik, és ezt
könyvben is leírták. Egy nézett TV-showban azonban szembesítették õket
két fiatalemberrel, akik bebizonyították, hogy a híres gabonakörök
egyikét õk készítették Székesfehérvár környékén. Errõl pedig az
önjelölt szakértõk korábban azt mondták, hogy az idegenek üzenetének
része.
Talán ennyi érv is elegendõ, hogy az UFO-kkal kapcsolatos elméletek
áltudományos jellegét röviden megmutassuk. Ezért az UFO-k, pontosabban
földön kívüli intelligens lények által épített, a Föld közelében
közlekedõ repülõ tárgyak létezése tudományos szempontból nem
tekinthetõ bizonyítottnak. Inkább csak vakhit kérdése: van aki az
észérvek ellenére is elfogadja, hogy a közeli találkozások már
megtörténtek, és hiába derül ki egy-egy esetrõl, hogy tévedésen vagy
csaláson alapult, talál helyette száz újabb, ``még hitelesebb''
bizonyítékot, melynek cáfolatára még nem jutott senkinek ideje. Ezért
adtuk fejezetünknek az ``UFO-hit'' címet.
Milyen értelemben érinti a kereszténységet azonban mindez?
Legelõször is azt kell megemlíteni, hogy elméleti szinten a kereszténység nem
zárja ki,
hogy más bolygón is legyen élet, de még az annyira értelmes lények
lehetõsége sem kizárható, akik képesek az ûrhajózásra.
A Biblia a Teremtés Könyvében csak a Föld teremtésérõl szól
részletesebben, és ebben is csak addig a szintig megy el, ami a hittel
kapcsolatos mondanivaló átadásához szükséges. Nem ír tehát a Föld
belsõ szerkezetérõl, a csillagok kialakulásának részleteirõl és sok
egyéb másról, ami a mai embert érdekli. Írja viszont, hogy Isten
szeretetbõl, pusztán a szavával teremtette a világot és mindent jónak
alkotott benne. Akik azt várják a Teremtés Könyvétõl, hogy a teremtés
folyamatának és teljes skálájának leírását adja, alapvetõen félreértik
írójának és a sugalmazó Szentléleknek a szándékát. Az így gondolkodók
vagy a tudomány eredményeit kénytelenek elvetni, vagy a Bibliát, mivel
a betû szerinti értelmezés és a tudomány eredményei ellentmondásban
vannak egymással. (Hét napos teremtés, a teremtés utáni családfákból
számolható kor, stb.)
El kell tehát ismerni: az a tény, hogy nincs megemlítve a Teremtés
Könyvében, hogy Isten máshol is teremtett volna életet, nem jelenti
azt, hogy ilyen nem is történt. Hasonlóképpen más szentírási részek,
melyek a teremtett világról szólnak sem írják, hogy Isten csak a
Földön teremtett volna életet, csak a földi élet szépségét dicsérik.
Az is bizonyos, hogy lélek, azaz az istenképmásság legbelsõ hordozója
nélkül is elképzelhetõ értelmes tevékenység. (Pl. majmokat sikerült
megtanítani süketnéma jelbeszédre olyan szinten, hogy önállóan és
helyesen alkottak feltételes-, múlt- és jövõ idejû mondatokat,
eszközöket használtak és alakítottak át gondozóik számára nem várt
módon.) Ezért - bár furcsán hangzik - nincs egészen szilárd érv,
bizonyíték amellett, hogy istenképmásságot nem hordozó, pusztán anyagi
természetû lények tudjanak magas szintû technikai civilizációt
létrehozni. Sõt, tudomásunk szerint az sem bizonyítható a
kinyilatkoztatásból, hogy az egész Univerzumban csak az ember
rendelkezne az istenképmássággal, pusztán az a biztos, hogy a Biblia
írásának idején ismert részen, azaz magán a Földön egyedülálló az
ember e tekintetben. Egy idegen bolygón létrejött értelmes faj,
melynek Isten lelket is adna, teljes joggal lenne nevezhetõ embernek,
csak épp tõlünk messzire hívta õket életre Isten. (Érdekes módon ehhez
hasonló problémával találták magukat szembe Amerika felfedezõi. Az
akkori tudás szerint ugyanis nem látszott lehetségesnek, hogy emberek
már Kolumbusz elõtt átjussanak az ``új'' földrészre, így néhányan
felvetették, hogy Amerika õslakói nem lennének emberek, csak ahhoz
hasonló, lélek nélküli állatok. A vita szerencsére hamar eldõlt
egyházi körökben és egyértelmû megállapítást nyert, hogy az indiánok
is emberek, bár nem értették, hogyan kerültek az akkori
``csúcstechnikával'' épp elérhetõ területekre, azaz nem látszott a
közvetlen származási kapcsolat köztük és az európai emberek között.)
A kinyilatkoztatás és a szenthagyomány tehát nyitva hagyja a más
bolygókon esetleg létrejövõ értelmes élet kérdését. Lehet, hogy
sokkal egyszerûbb lenne ez a fejezet, ha azt írhatnánk, hogy idegen
bolygókon nem lehetséges élet, de legalábbis értelmes élet, mert
egyértelmû ellentmondásba kerülnénk valamely alapvetõ hitigazsággal.
Ezt azonban nem tehetjük, mert ilyenrõl nincs tudomásunk. Mindez
természetesen nem azt jelenti, hogy a kereszténység állítaná az idegen
civilizációk létezését, csak azt, hogy nem tartja kizártnak. A
kérdésrõl hivatalos állásfoglalást nem adott ki a
Tanítóhivatal,
de
mértékadó teológusok véleménye egybevág a fenti bekezdések tartalmával.
Subsections