6.2.4 UFO-hit [5,3] Egy érdekes áltudomány az UFO-kkal kapcsolatos elméletek halmaza, melynek a vallást érintõ vonatkozásai is vannak. Különösen ebbõl a szempontból tárgyaljuk ezt a témát, de az érthetõség kedvéért a tudományt érintõ szempontokra is röviden ki kell térnünk. A félreértések elkerülése végett világossá szeretnénk tenni, hogy nem a fantasztikus könyvekrõl és filmekrõl  (sci-fi)  beszélünk itt. A sci-fi esetében a szerzõk nem leplezik, hogy irodalmi alkotást hoztak létre, melyet nem tartanak valóságosnak. Ezek a fantasztikus történetek lehetnek szórakoztatóak, ritkán akár tanulságosak is, de mindig világosan kiderül: modern mesérõl van szó. Ezzel szemben az UFO-kkal foglalkozó anyagok azt állítják, hogy a valóságról szólnak. Így viszont már nem foghatók fel irodalmi alkotásként, hanem azzal a céllal íródnak, hogy befogadójuk valódinak vélje a leírt eseményeket. Szintén meg kell említeni röviden, hogy az UFO-észlelések többségérõl bebizonyosodik, hogy a szemtanúk optikai csalódásnak  estek áldozatul, nem ismerték fel a fátyolfelhõk mögött levõ teliholdat, videokamerájukkal egy fényes bolygót próbáltak filmezni, és az autofókusz rendszer hibája miatt egy titokzatos alakú foltot rögzítettek, meteorológiai léggömböt véltek UFO-nak, melyet alulról a városi fények világítottak meg, stb. Maguk az ``UFO-szakértõk'' is elismerik, hogy az ismeretlen repülõ, fénylõ objektumok az esetek többségében csak az észlelõ tudatlansága miatt érthetetlenek. A napilapokban néha feltûnõ UFO-szenzációk többnyire ebbõl a kategóriából valók. Ezekkel itt nem kívánunk foglalkozni, hanem figyelmünket azokra az esetekre fordítjuk, amikor a szemtanúk egészen egyértelmû, közeli találkozásról, beszélgetésrõl számolnak be. A témában született könyvek, folyóiratok és filmek száma felbecsülhetetlen. Ebbõl a tág körbõl a követhetõség kedvéért fõként egyetlen mûbõl közlünk idézeteket, méghozzá Timothy Good:  Idegen bázis c. könyvébõl. Ez a könyv viszonylag mérsékelt abból a szempontból, hogy sok év ``termésébõl'' a leghitelesebbnek tûnõket próbálja meg összeválogatni és az UFO-irodalom átlagánál nagyobb kritikával kezeli forrásait. Mindazonáltal ez sem mentes a gondolatkör alapvetõ hibáitól. Mit is állítanak az UFO-hívõk? Rengeteg dolgot, melyek sokszor ellentmondásosak, de néhány közös vonás azért megállapítható: A Föld nem az egyetlen hely, ahol értelmes lények élnek. A Földet más bolygók értelmes lényei már elérték. Ezen idegen lények ûrhajóit néha ``azonosítatlan repülõ tárgyként'' vesszük észre. (Innen ered az ``UFO''  név: angolul ez ``Unidentified Flying Object''-et jelent.) Az idegenek  egyes személyekkel már felvették a kapcsolatot. Fontos megjegyezni, hogy a természettudományok ezen állítások mindegyikét elvileg lehetségesnek tartják, de egyikrõl sem tartják azt, hogy bekövetkezett volna, mert a felhozott ``bizonyítékok'' nem elégségesek. Tudományos szempontból nem tûnik lehetetlennek, hogy más bolygókon is kialakuljon értelmes élet, hisz bár Naprendszerünkben a Földön kívül még a legprimitívebb életformákat sem lehetett feltalálni, csak a mi Galaxisunkban mintegy százmilliárd csillag van és ezek közül milliószámra kell olyan bolygónak elõfordulnia, mint amilyen a Föld, legalábbis a fõ fizikai és kémiai paraméterek szempontjából. Ilyet azonban a csillagok nagy távolsága miatt nem figyeltünk még meg, azaz egy olyan bolygót sem ismerünk konkrétan, mely nagyjából Föld méretû lenne és egy másik, a Naphoz hasonló csillag körül keringene. Tudományos szempontból nem kizárt a csillagok közti távolság legyõzése sem. Bár a mai technika ezt nem teszi lehetõvé, elvileg reálisnak tûnnek azok az elõzetes tervek, melyek a fény sebességének tizedrésze és fele közötti sebességgel mozgó ûrhajókról szólnak. Ilyenekkel a legközelebbi csillagok 10-100 év alatt elérhetõk lennének. Semmilyen elvet nem ismerünk, mely tiltaná a sebesség fénysebesség közelébe való felnövelését sem, de az emberi élettartam meghosszabbítása (pl. az emberi test funkcióinak ideiglenes felfüggesztése révén) elõtt sincs alapvetõ akadály, még ha az ezekrõl szóló konkrét tervek néha irreálisak is. Valójában azonban nincs meggyõzõ érv, ami arra utalna, hogy idegen lények látogatása és a kapcsolatfelvétel már meg is történt volna. Az UFO-hívõk ugyan számtalan ``hiteles'' megfigyelést és találkozást számon tartanak, ezekkel azonban sok gond van. Könyvünk kereteit meghaladná egyes esetek részletes elemzése, ezért csak néhány általános jelenségre hívnánk fel a figyelmet, mely az UFO-kkal kapcsolatos elméletek és hiedelmek áltudományos voltát támasztják alá. (Érdemes fellapozni az áltudományokról általában írtakat a 6.1. fejezeteben, a . oldalon.) Különbözõ szemtanúk által észlelt ``ûrhajók'' alakja nagyon eltérõ egymástól. A ``klasszikus'' csészealj alak különféle változataitól kezdve a szivar vagy hengeres alakig sokféle alak elõfordul, és egymástól független UFO-események megfigyelõi gyakorlatilag sohasem látnak minden jellemzõben egyforma UFO-kat. Ahány észlelõ, gyakorlatilag annyi alak, méret, szín, ablakelrendezés, stb. bukkan fel, és ez nem csak a távoli észlelésekre, hanem azokra az esetekre is igaz, amikor a beszámoló arról szólt, hogy valaki teljesen öntudatánál egész közel mehetett egy UFO-hoz, meg is érintette, bele is szállt, sõt, akár utazott is vele. A változatosság nem lehetne ilyen mértékû, ha valódi, objektíven létezõ idegen értelmes lények figyelnék meg a Földet, hanem a Föld különbözõ helyein teljesen azonos alakoknak kellene felbukkannia, nemcsak néhány motívum ismétlõdne. Nyilván lenne néhány fajtája az ûrhajóknak, de az a kaotikus formagazdagság, ami az észlelésekben felbukkan, inkább az észlelések alapvetõen szubjektív voltát erõsíti. A különbözõ szemtanúk által észlelt idegen lények szinte mindig eltérnek egymástól. 120 és 240 cm között bármilyen magasság; gyenge vagy erõs testalkat; emberi, kissé idegenszerû vagy teljesen idegen kinézet; a telepátia  különbözõ mértékû felhasználása; a földi légkör belélegzése és számtalan szempont szerint az ``idegen lények'' ugyanolyan mértékû változatosságot mutatnak, mint az elõzõ pontban szereplõ ûrhajóik. Itt is erõsen megkérdõjelezhetõ az objektivitás. Valójában az eddig említett kétféle változatosság csak úgy lenne magyarázható, ha több tucatnyi faj több tucatnyi féle ûrhajón röpködne a Föld környékén, és mindegyikük csak egy emberrel vagy embercsoporttal venné fel a kapcsolatot, azután eltûnne, vagy óvakodna a további kapcsolatfelvételtõl. Ez egyrészt nagyon ésszerûtlenül hangzik, másrészt sok ``idegen lény'' közöl olyan jellegû információt, mely ennek ellentmond. Vagy ezek a közlések, vagy az észlelések tömegei hiteltelenek. Az ``idegen lények'' közlései nem állták ki az idõk próbáját. Számos hitelesnek tartott észlelés esetén az UFO vezetõi olyan dolgokat közölnek az emberekkel, melyeket sem õk, sem az emberiség nem tudhat az adott pillanatban. Ezek túlnyomó többsége utólag hamisnak bizonyult. Ahogy azt az áltudományok általános ismérveinél leírtuk, nem sokat bizonyít az, hogy már bekövetkezett eseményekre ad magyarázatot egy észlelés késõbbi leírása. Azaz nem kell bizonyító erejûnek tekintenünk mondjuk ha egy 1995-ös kiadású könyv arról ír, hogy egy 1950-es ``találkozón'' idegen lények elõre megmondták volna a Kennedy-gyilkosságot. hisz ez igen könnyen lehet hamisítás eredménye. Hiteles az lenne, ha elõre közölnének olyan információt, mely csak leírása és széles körû publikálása után bizonyul igaznak. Ezen a mérlegen azonban könnyûnek találtatnak az állítólagos idegen lényektõl eredõ információk. Például az 50-es évek egyik leghíresebb UFO észleléssorozatának fõ alakja, George Adamski,  hosszas leírásokat közölt találkozóiról, telepatikus beszélgetéseirõl és az UFO-k fedélzetén történõ repüléseirõl. Ebben leírja pl., hogy a Hold felszínén növények és kis termetû állatok is találhatók. Ez nem nyert igazolást a Hold késõbbi részletes vizsgálata során. A Vénusz és a Mars leírása pedig teljesen hibásnak bizonyult. Szerinte pl. a Vénusz felszínén kilenc óceán és számtalan tó van, a levegõ belélegezhetõ, emberszerû lények laknak rajta. A késõbbi földi ûrszondák viszont 500 fokos felszíni hõmérsékletet, 90 atmoszférás nyomást, rendszeres savas esõket jelentettek. Bár az ûrutazás leírásában néhány elem késõbb is igaznak bizonyult, ezek közt egy sem volt olyan, ami józan ésszel nem lett volna elõre látható, viszont a hamis észlelések (melyekbõl itt csak kettõt említettünk) az egész beszámolósorozat hitelességét megkérdõjelezik. Hasonló eset sokszor elõfordult: sok régebbi találkozás után pl. 2000-ben bekövetkezõ ``világvége''  vagy nagy katasztrófasorozat elõrejelzésrõl számoltak be az észlelõk, ami szintén nem bizonyult igaznak. A sok ``hiteles'' találkozó, beszélgetés, információcsere ellenére sincs közelítõ magyarázat sem az idegenek alapvetõ indítékaira. Egyes találkozások szerint csak megfigyelnek bennünket, mások szerint szükségük van bizonyos földi anyagokra, a harmadik szerint meg akarnak bennünket menteni a környezetszennyezéstõl, atomháborútól (mindig az épp divatos fõ veszélyforrástól). Egyes források szerint az idegenek is a Földrõl származnak, csak elhagyták a bolygót, mások szerint máshonnét valók, de õk hozták létre itt az életet, ismét mások minden korábbi kapcsolatot tagadnak. A konkrét beszámolók az idegenek saját maguk által megjelölt céljairól, származásukról sokszor kizárják egymást, mégis mindegyik fajtából vannak számon tartva ``garantáltan hiteles'' információk. Az általános elveken túl álljon itt még egy konkrét eset is, melyre talán sokan emlékeznek az olvasók közül, mert Magyarországon történt, és nagy nyilvánosságot kapott: a ``gabonakörök''  esete. A 90-es évek közepén szerte a világban, így hazánkban is több gabonaföldön a növények néhány méter sugarú körben körkörösen ledõltek, és ezt sokan az UFO-k mûvének tartották. Egyesek mindenféle misztikus sugárzást vagy megváltozott összetételt véltek mérni a gabonakörök környékén, de hogy mifélét, arra sosem adtak kielégítõ magyarázatot. Ilyen mondatok repkedtek a médiában: ``X.Y. UFO-szakértõ mérései szerint a gabonakörök környékén a búzának magasabb az elemtartalma.''. Ez persze értelmetlen halandzsa, mert minden anyag kémiai elemekbõl áll. Magyarországi ``UFO-szakértõk'' egyenesen azt állították, hogy a körök méretével az idegenek üzennek, méghozzá a téridõ szerkezetével kapcsolatos alapvetõ információkat adnak át. Állították, hogy minden gabonakör jelentését ismerik, és ezt könyvben is leírták. Egy nézett TV-showban azonban szembesítették õket két fiatalemberrel, akik bebizonyították, hogy a híres gabonakörök egyikét õk készítették Székesfehérvár környékén. Errõl pedig az önjelölt szakértõk korábban azt mondták, hogy az idegenek üzenetének része. Talán ennyi érv is elegendõ, hogy az UFO-kkal kapcsolatos elméletek áltudományos jellegét röviden megmutassuk. Ezért az UFO-k, pontosabban földön kívüli intelligens lények által épített, a Föld közelében közlekedõ repülõ tárgyak létezése tudományos szempontból nem tekinthetõ bizonyítottnak. Inkább csak vakhit kérdése: van aki az észérvek ellenére is elfogadja, hogy a közeli találkozások már megtörténtek, és hiába derül ki egy-egy esetrõl, hogy tévedésen vagy csaláson alapult, talál helyette száz újabb, ``még hitelesebb'' bizonyítékot, melynek cáfolatára még nem jutott senkinek ideje. Ezért adtuk fejezetünknek az ``UFO-hit'' címet. Milyen értelemben érinti a kereszténységet azonban mindez? Legelõször is azt kell megemlíteni, hogy elméleti szinten a kereszténység nem zárja ki, hogy más bolygón is legyen élet, de még az annyira értelmes lények lehetõsége sem kizárható, akik képesek az ûrhajózásra. A Biblia a Teremtés Könyvében csak a Föld teremtésérõl szól részletesebben, és ebben is csak addig a szintig megy el, ami a hittel kapcsolatos mondanivaló átadásához szükséges. Nem ír tehát a Föld belsõ szerkezetérõl, a csillagok kialakulásának részleteirõl és sok egyéb másról, ami a mai embert érdekli. Írja viszont, hogy Isten szeretetbõl, pusztán a szavával teremtette a világot és mindent jónak alkotott benne. Akik azt várják a Teremtés Könyvétõl, hogy a teremtés folyamatának és teljes skálájának leírását adja, alapvetõen félreértik írójának és a sugalmazó Szentléleknek a szándékát. Az így gondolkodók vagy a tudomány eredményeit kénytelenek elvetni, vagy a Bibliát, mivel a betû szerinti értelmezés és a tudomány eredményei ellentmondásban vannak egymással. (Hét napos teremtés, a teremtés utáni családfákból számolható kor, stb.) El kell tehát ismerni: az a tény, hogy nincs megemlítve a Teremtés Könyvében, hogy Isten máshol is teremtett volna életet, nem jelenti azt, hogy ilyen nem is történt. Hasonlóképpen más szentírási részek, melyek a teremtett világról szólnak sem írják, hogy Isten csak a Földön teremtett volna életet, csak a földi élet szépségét dicsérik. Az is bizonyos, hogy lélek, azaz az istenképmásság legbelsõ hordozója nélkül is elképzelhetõ értelmes tevékenység. (Pl. majmokat sikerült megtanítani süketnéma jelbeszédre olyan szinten, hogy önállóan és helyesen alkottak feltételes-, múlt- és jövõ idejû mondatokat, eszközöket használtak és alakítottak át gondozóik számára nem várt módon.) Ezért - bár furcsán hangzik - nincs egészen szilárd érv, bizonyíték amellett, hogy istenképmásságot nem hordozó, pusztán anyagi természetû lények tudjanak magas szintû technikai civilizációt létrehozni. Sõt, tudomásunk szerint az sem bizonyítható a kinyilatkoztatásból, hogy az egész Univerzumban csak az ember rendelkezne az istenképmássággal, pusztán az a biztos, hogy a Biblia írásának idején ismert részen, azaz magán a Földön egyedülálló az ember e tekintetben. Egy idegen bolygón létrejött értelmes faj, melynek Isten lelket is adna, teljes joggal lenne nevezhetõ embernek, csak épp tõlünk messzire hívta õket életre Isten. (Érdekes módon ehhez hasonló problémával találták magukat szembe Amerika felfedezõi. Az akkori tudás szerint ugyanis nem látszott lehetségesnek, hogy emberek már Kolumbusz elõtt átjussanak az ``új'' földrészre, így néhányan felvetették, hogy Amerika õslakói nem lennének emberek, csak ahhoz hasonló, lélek nélküli állatok. A vita szerencsére hamar eldõlt egyházi körökben és egyértelmû megállapítást nyert, hogy az indiánok is emberek, bár nem értették, hogyan kerültek az akkori ``csúcstechnikával'' épp elérhetõ területekre, azaz nem látszott a közvetlen származási kapcsolat köztük és az európai emberek között.) A kinyilatkoztatás és a szenthagyomány tehát nyitva hagyja a más bolygókon esetleg létrejövõ értelmes élet kérdését. Lehet, hogy sokkal egyszerûbb lenne ez a fejezet, ha azt írhatnánk, hogy idegen bolygókon nem lehetséges élet, de legalábbis értelmes élet, mert egyértelmû ellentmondásba kerülnénk valamely alapvetõ hitigazsággal. Ezt azonban nem tehetjük, mert ilyenrõl nincs tudomásunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a kereszténység állítaná az idegen civilizációk létezését, csak azt, hogy nem tartja kizártnak. A kérdésrõl hivatalos állásfoglalást nem adott ki a Tanítóhivatal,  de mértékadó teológusok véleménye egybevág a fenti bekezdések tartalmával.

	Következõ: 6.2.4.1 Az UFO-hit és Elõzõ: 6.2.3 Áltörténelmi mozgalmak: ``párthus Fel: 6.2 Legfontosabb irányzatok