| |
Isten föltárhatja a jövõt
prófétái
vagy szentjei elõtt.
Mindazonáltal az igazán keresztény lelkület a jövõ tekintetében
bizalommal ráhagyatkozik a
Gondviselés
kezére, és nem táplál semmiféle
egészségtelen kíváncsiságot ez irányban. A meggondolatlanság a
felelõsség hiányát hozhatja létre.
Mindenfajta
jövendölés
elvetendõ: a Sátánhoz vagy a démonokhoz
fordulás, a
halottidézés
és minden más praktika, mely hamisan azt
hirdeti, hogy képes ``lerántani a leplet'' a jövendõrõl. A
horoszkópok,
az
asztrológia,
a
tenyérjóslás,
a
kártyavetés,
a
jelek értelmezése,
a
jövõbelátás,
a
jósokhoz
(médiumokhoz)
fordulás mind
arra törekszik, hogy hatalma legyen az idõ, a történelem és végsõ
soron az emberek fölött; ugyanakkor kegyessé akarják tenni a
titokzatos hatalmakat. Mindezek ellentmondanak a szeretõ félelemhez
kapcsolódó tiszteletnek és imádásnak, mellyel egyedül Istennek
tartozunk.
A mágia és a varázslás valamennyi fajtája, melyek által úgy
tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak fölött, mintha
szolgálatukra tudnák kényszeríteni õket és természetfölötti hatalomhoz
jutnának általa felebarátjuk fölött - még ha az egészségét akarnák is
visszaadni -, súlyosan ellenkeznek a vallásosság erényével. Ezek a
praktikák még inkább elítélendõk, ha ártani akarnak a másiknak, vagy
ha a démonok beavatkozásához folyamodnak. Az
amulettek
viselése is
elvetendõ. A
spiritizmus
gyakran jövendõmondó vagy mágikus
cselekményeket takar. Ezért az Egyház inti a híveket, hogy
tartózkodjanak tõle. A hagyományos gyógymódok
(természetgyógyászat)
alkalmazása nem törvényesíthetik a gonosz hatalmak segítségül hívását
és mások hiszékenységének kihasználását.
A Katolikus Egyház Katekizmusa: 2115-2117
|
|
