4.2.3 Murphizmus, a tudatalatti vallása [5,4]

Ebben a fejezetben egy olyan tévtanításról írunk, melynek külön neve nincs, ezért jobb híján alapítója, J. Murphy  nevébõl képezve ``murphizmusnak'' fogjuk nevezni. Legismertebb, alapozó jellegû könyvének címe: ``A tudatalattid  csodálatos hatalma''. Már a cím sokat elmond a tanítás lényegébõl: a murpizmus fõ állítása, hogy az ember tudatalattija mindenre képes, ha hisz benne az ember. Egy ilyen értelmû idézetet már közöltünk is a . oldalon. Érdemes azonban egy kicsit jobban megismerkedni az alapgondolatokkal.

Murphy alapvetõ ``hittételeit'' a következõ, tõle vett idézetekkel szeretnénk bemutatni:

	Hol rejtõzik a Hatalom, amely várja, hogy végre szövetségesünk legyen a bajban? ... A titokzatos tudatalattiban, annyi feszültség, gátlás és félelem õsforrásában. Ideje, hogy ezt a "Tudatalatti Birodalmat" tudatos énünk mellé állítsuk: éppen saját lelki békénk érdekében. ... Elméd nem gonosz. Egyetlen természeti erõ sem gonosz. Minden attól függ, hogyan használod a természet erõit. ... Tudatalattid mindennél bölcsebb, és az összes kérdésre tudja a választ. ... Tudom, hogy tudatalattim mélységes bölcsessége engedelmeskedik óhajomnak, és amit bensõmben érzek és kijelentek, az a külvilágban is megmutatkozik. ... A tudatalattidban lakozó bölcsességet és intelligenciát tagadod meg, valahányszor akadályokat, gátakat, késleltetéseket állítasz elõ a tudatos elmében. J. Murphy: A tudatalattid csodálatos hatalma

Röviden összefoglalva: ``tudatalatti=legfelsõbb hatalom'', azaz a tudatalatti gyakorlatilag Isten helyére lép. (Hisz pl. ``õ'' az, aki minden kérdésre tudja a választ, õbenne van az a hatalom, mely akar szövetkezni akar velünk, amit tudatalattimban megjelenítek, az a külvilágban is meg fog jelenni.)

Gyakorlati oldalról az egyik legfontosabb eszköz bizonyos rövid szövegek (amiket Murphy imának  is mer nevezni) állandó ismételgetése, mely által tudatalattink is az ismételgetett szövegnek megfelelõen kezd tevékenykedni és kezdi befolyásolni érzelmeinket, gondolatainkat és a külvilág eseményeit is. (Legalábbis a szerzõ szerint.) Gyakran beszél valamiféle ``Úrról, ``istenrõl'' is, és az ajánlott ``imák'' szövegében is elõfordul ez, így a felületes olvasó akár keresztény imáknak is gondolhatja a könyvben ajánlott szövegeket. A könyvbõl azonban kiderül, hogy Murphy szerint az Isten nem más, mint a saját tudatalattink. Például Jézus is csak a betegek tudatalattijára hatott, és a tényleges gyógyítást az végezte el:

	Láthatjuk, hogy a ``Legyen nektek a ti hitetek szerint'' szavak használatával Jézus voltaképpen a vakok tudatalattijának együttmûködéséhez folyamodott. Hitük nem másból állt, mint hatalmas vágyakozásukból, belsõ érzésükbõl, meggyõzõdésükbõl, hogy itt most csoda történik, imáik meghallgatásra találnak - és így is történt. ... A különféle zarándokhelyeken bekövetkezõ csodás gyógyulások a képzelõerõnek és a vakhitnek köszönhetõk, mivel ezek befolyásolják a tudatalattit, és felszabadítják annak gyógyító hatását. ... Csak egy gyógyulási folyamat van: a hit. Csak egy gyógyító hatalom létezik: a tudatalatti. Elégséges, ha úgy tekintesz a hitre, mint elméd egy gondolatára. ... Az alábbi, remek passzussal elûzheted a félelmet: ``Megkerestem az Urat, és meghallgatott, engem, és minden félelmembõl kimentett engem.'' Az Úr õsi kifejezés, ami azt jelenti: törvény - tudatalattid törvénye. J. Murphy: A tudatalattid csodálatos hatalma

Utóbbi mondatok világosan mutatják, miért nem egyeztethetõ össze a murphizmus a kereszténységgel. Murphy a ``hit'' és az ``Úr'' szavakat teljesen más értelemben használja, mint a kereszténység. Így a látszólag keresztény imarészletek és okfejtések valójában egy tudatalatti-imádó vallás álcázott szövegei.

Miért tud mégis sokakat megtéveszteni ez a tévtanítás? Legfõbb oka talán abban jelölhetõ meg, hogy ügyesen kever a pszichológiából, a kereszténységbõl, divatos New Age irányzatokból és mindenféle ezoterikus tanokból vett szavakat, szófordulatokat, sablonokat, és ezt olyan formába tudja önteni, mely a felszínesen tájékozott emberek elõtt komoly elmélet, és a kereszténységgel összecsengõ vallási tanítás benyomását kelti. Különösen csábító az, hogy rengeteg dolgot hoz közös nevezõre, mert igen sok nehezen felfogható dolgot egy valamire, a tudatalattira vezet vissza. Így az olvasóval elhiteti, hogy a világ egyszerû, könnyen érthetõ, és eddig csak azért nem értett sok mindent pl. a kereszténységbõl, mert eltitkolták elõle az igazságot. Nem az olvasó volt tehát buta, ha nem értette meg eddig a hitigazságokat, hanem rosszul magyarázták, hisz valójában minden a tudatalattin múlik, még a külvilág eseményei is ezzel befolyásolhatók. Így végül maga az ember válik istenné, mert a saját tudatalattija a legfelsõbb hatalom. Visszaköszön tehát az ``olyanok lesztek, mint az istenek'' kísértés, ami az egész New Age mozgalomnak alapgondolata.

Murphy tanításában felfedezhetünk klasszikus humanista  elemeket (``az ember a legfelsõbb hatalom'', lásd 7.2. fejezet) és egy erõs áltudományos  vonulatot is, hisz a pszichológia által használt szakszót (``tudatalatti'') eredeti jelentésétõl teljesen eltérõ értelemben használja. (Lásd 6. fejezet, . oldaltól kezdõdõen.) A pszichológia szerint tudatalattink valóban erõsen hat érzelmi világunkra, gondolatainkra, sok pszichikai és néhány testi betegség alapvetõ tényezõje is lehet, de mint nagy hatású természeti erõt, mint bölcs tanácsadót bemutatni minden tudományos alapot nélkülöz. Igaz az is, hogy bizonyos szövegek ismételgetésével hatni tudunk pszichénk tudatos és tudattalan részére, így pl. befolyásolni tudjuk közérzetünket, éhségérzetünket, javíthatjuk szervezetünk ellenállóképességét, de mindezt a pszichológia jól ismeri, mint ``önhipnózist''  vagy mint ``autogén tréninget''.  Bár ezek alkalmazása is veszélyeket hordoz önmagában, ha nincs megfelelõ felügyelet (lásd az agykontrollról szóló fejezetben a . oldalon írtakat), Murphy tanítása ennél sokkal tovább megy és hitünk alapjait kívánja szétrombolni, sokszor nagyon alattomos, kereszténynek látszó szavakkal. A kissé figyelmetlen érdeklõdõt ugyanis a kereszténység által is használt szavak másként értelmezésével meg tudja téveszteni, és ez adja különleges veszélyét, mert fokozatosan átviszi a kereszténységben Istenrõl mondott dolgokat az ember tudatalattijára és így végül a személyes, tõlünk független, a világot megteremtõ, az embereket megváltó Isten helyett az embert, pontosabban annak tudatalattiját teszi a mindenség középpontjába.

Ez már önmagában is elegendõ ahhoz, hogy keresztény ember távolról kerüljön mindent, ami Murphy tanításával kapcsolatos, de mindenképp hozzá kell tennünk, hogy a tudatalattihoz fordulás magában rejti a kifejezett démoni erõkhöz  való kapcsolódás veszélyét is. Hiszen e tan szerint tudatalattink szinte mindenható, azaz olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek létezését a természettudomány, a pszichológia és a kereszténység határozottan tagadja. Amit tehát Murphy tudatalattinak nevez, az nem az, amit a pszichológia ez alatt a fogalom alatt ért, hanem annál jóval több. (Egy újabb szó átértelmezése...) Mi adja a pluszt tudatunk, agyunk tényleges képességeihez, hogy a Murphy-féle dolgok mégis mûködjenek? Valami vagy valaki, aki azt szeretné elérni, hogy higgyük el: a kereszténység Istenére nincs szükség, mi magunk vagyunk az isten. ``Ilyesvalakitõl'' tanácsot kérni, az õ indításaira hallgatni pedig egyértelmûen a Sátán vonzáskörzetébe sodorja bele az embert.

	Következõ: 4.2.4 Dianetika, szcientológia [5,5] Elõzõ: 4.2.2 Reiki [4,3] Fel: 4.2 Néhány fõ tanrendszer